Oldal kiválasztása

Palme

Szokolay kantáták

ingyenes program

JAN 09.   19:00

BMC, Könyvtár

1093 Budapest, Mátyás u. 8.

Szokolay Sándor életművéből két kantáta szerepel az est műsorán, melyek megismerését segíti Vajda Gergely, az est karmestere. A művek ismertetésén túl, keletkezésük idején az európai-, illetve a világ zenetörténetében elfoglalt helyükről, valamint a zenei félmúltunkhoz való viszonyunkról is beszél.

Szokolay Sándor a művekről: 

Szokolay Sándor: Pálma

szólókantáta Paul Valéry versére, szoprán szólóra, hegedűre, hárfára és fúvós-kamaraegyüttesre

A művet 1990-ben írtam a franciaországi Fontevraud-Chinon-ban megrendezésre kerülő Symposion alkalmából. Eredeti francia szövegre komponáltam a szólókantátát, melyben a szoprán hang mellett szólisztikus szerephez jut a hegedű és a hárfa, az öttagú fafúvós együttesben (fuvola, altfuvola, klarinét, basszusklarinét, fagott) a lágyító hatást kerestem.

A mű megírását a természetközelség érzékeltetése inspirálta leginkább, a nálam ritkábban tapasztalható líraiság vágyának engedve. Kifejezetten melodikusságra törekedtem a pentatóniától a polymodalitáson keresztül, a tizenkétfokúság felé táguló kromatikáig. Engedtem a Valéry szonett muzsikáló verssorainak. A kínálkozó dalszerűség strófikusságából kilépő forma, témás és közjáték szakaszai, kötetlen rondószerűséggel átkomponáltabb formára adtak lehetőséget. A vers hangulati elemei meghatározóbbak voltak a szövegnél. Egypár szó, azonban meghatározta környezetét is. Így a „nyugalom (clame) ringatózása, az „isten” dieux-szó teremtőerejének kisugárzó jellege, vagy a „türelem” (patience) csendteremtő hatása.

Utólag érzem, hogy az egyszerűség és meditáció felé törekvés önfeledt kezdete e kompozíció, ami azóta mintha egyre tudatosabbá válna bennem. Az apparátus szólisztikus, kamara és együttes alkalmai mellett a francia szürrealizmus áttört hangzású lehetőségeinek is szerettem volna a vers hajlékony muzikalitása által megfelelni.

Szokolay Sándor: A Minden-Titkok Titka   

szólókantáta Ady Endre verseire, öt tételben

Negyedik Ady zenésítésem ez a lírai kantáta. Háromszor a forradalmi Adyhoz fordultam (A tűz márciusa oratórium, Magyar Kórusszimfónia, Ady–kantáta) s talán ezzel: Ady szerelmi költészetén keresztül magam is új periódushoz jutottam, a közösségi vallomástól az egyesszámú-monológ belső világához. A hattagú kamaraegyüttest két csoportra osztottam: dallamjátszók: fuvola-klarinét-hegedű,  akkordisztikusak: cimbalom-hárfa zongora. A tutti teljes hangzásával takarékoskodtam.

 

A tételek:

 

  1. A minden-titkok titka…

A hatsoros vert miden sorát egy-egy hangszer karakterizálja, s a belépő hangszerek crescendója által válik a vers végére az apparátus teljessé.

  1. A Jégcsap-szívű ember…

A megfagyott szerelem, a vércseppek jellegét az éles staccato-k adják, cimbalom- hárfa- zongora és pengetett hegedű csökkentett apparátusával.

  1. Félhomályban…

Az előző tételből hiányzó fuvola és klarinét mellé hegedű is társul, mintegy háromszólamú lassú-inventio ez a sóhajszerű tétel.

  1. Pénz és Karnevál…

A kompozíció egyetlen Allegro és Tutti tétele, melyben a vér és arany kavargását egy extatikus Pénz-Ámen zárja le.

  1. Ha holtan találkozunk…

Az első tétel ellenpárja. Ahogyan az felépült, ez úgy vész a semmibe mottójával: „Miért nem voltunk jók egymáshoz, amikor éltünk?” Ez a tétel halk számadás.

Az öt tétel dramaturgiai lánca: Titok–Jégcsapszív–Sóhaj– Karnevál– Búcsú

 

 

Szokolay Sándor

 

Műsor

Szokolay Sándor: A Minden-Titkok titka  – 1977

Szólokantáta Ady Endre verseire

1. A Minden-Titkok titka…
2. A Jégcsap-Szívű ember…
3. Félhomályban…
4. Pénz és Karnevál…
5. Ha holtan találkozunk…

Szokolay Sándor: Palme  – 1990

Szólókantáta Paul Valéry versére

Közreműködik:

Baráth Emőke – szoprán

Tfirst Péter-hegedű

Jóföldi Anett- fuvola

Bán Máté- altfuvola

Varga Gábor-klarinét

Salamon György-basszusklarinét

Lakatos György-fagott

Polónyi Ágnes-hárfa

Szalai András-cimbalom

Cseh Dalma-zongora

Vezényel: Vajda Gergely